Ingatlanfejlesztők: az irodaházak üzemeltetői felkészültek a dolgozók visszatérésére

Az irodaházak üzemeltetői felkészültek rá, hogy a járvány enyhülésével egyre több dolgozó tér vissza a munkahelyére a home office-ból, a biztonságos munkakörnyezet fenntartása érdekében az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) speciális egészségvédelmi protokollt készített, és azt javasolta az üzemeltetőknek, hogy az irodaházakban a továbbiakban is tartsák fenn az egészség megóvását célzó intézkedéseket – nyilatkozta Takács Ernő, az egyesület elnöke az MTI-nek.

Hangsúlyozta: a védekezésben a bérleményi területeken a bérlőknek is részt kell vállalniuk, a közös használatú területeken pedig be kell tartaniuk az óvintézkedéseket, melyeket az IFK tagvállalatai már be is vezettek. A jövő továbbra is a biztonságos munkakörnyezetet biztosító irodaházaké, és ezzel összhangban az új épületek fejlesztésénél a vírushelyzet miatt hozott intézkedések és szabályok tervezési elvekké, alapvető szempontrendszerré válhatnak – hangsúlyozta.
    Ismertette, hogy a járvány kitörésekor az irodaterületet bérlő munkáltatók az irodaházakat “csökkentett üzemmódba” kapcsolták: Budapesten a korábbi létszám kevesebb mint 30 százaléka dolgozott a munkahelyén, a többség home office-ban végezte munkáját, jelentősen hozzájárulva ezzel a járvány megfékezéséhez. Az egészségügyi kockázat csökkenésével a helyzet fokozatosan normalizálódni fog, az IFK iroda munkacsoportja arra számít, hogy nyár végére az irodaházakban dolgozók létszáma elérheti a veszélyhelyzet kihirdetése előtti szintet – mondta Takács Ernő, hozzátéve, hogy “az irodaházakban dolgozók egészségének védelméhez, a biztonságos munkakörnyezet fenntartásához folyamatos, fenntartható, tudatos és ésszerű szabályrendszer bevezetésére van szükség”.
    Ismertette, hogy a járvány elején, az első fázisban az üzemeltetők plusz feladatai közé tartozott a kézfertőtlenítő pontok elhelyezése, az ütemezett takarítási ciklusok sűrítése és a tájékoztató transzparensek kihelyezése, továbbá a gépészeti rendszerek átállítása, a légkezelő berendezések és a liftek átprogramozása, valamint a vízhálózat kezelése. Hozzátette, hogy mindezek jelentős pénzügyi többletterhet jelentettek az üzemeltetésben a lecsökkent bérlői jelenlét mellett is.
    Takács Ernő hangsúlyozta, hogy a korlátozó rendelkezések enyhítése nyomán emelkedő irodai létszám újabb intézkedések sorozatát kívánja meg, a megfertőződés lehetőségének minimalizálása érdekében. Az IFK által kidolgozott javaslat alapján a távolságtartási szabályok miatt kiemelt fontosságú a közösségi terek átszervezése, például az éttermi asztalok számának csökkentése vagy a létszám korlátozása a lobbykban. Az IFK tagvállalatai minden irodaházukban javasolják és kezdeményezik a kézfertőtlenítő pontok kihelyezését, a kötelező maszk használatot a közös területeken, valamint a felvonók, lépcsőházak közlekedési rendjének átszervezését, a lift használat szabályozását. A konferenciatermeket még nem lehet használni, a külső tornagépek, padok csak korlátozottan használhatók, az irodák “állatbarát-működését” pedig szüneteltetni kell – mondta. A bérleményi területeken a takarítás, fertőtlenítés és az irodahasználatot érintő szükséges intézkedések meghozatala és alkalmazása a bérlő feladata, amelyhez az irodaház üzemeltetői minden segítséget megadnak – hangsúlyozta Takács Ernő.
    A jövőben várható intézkedések közé sorolta az elnök a beléptetési rendszerek fejlesztését (testhőmérséklet mérő rendszer kiépítését), és az érintésmentes közlekedés kialakítását a vendégek és a futárok fogadásánál.
    Az IFK elnöke kiemelte, hogy a gépészeti rendszerek az európai szakmai szervezet, a REHVA által kiadott ajánlás alapján biztonsággal működtethetők, a légkezelő berendezések átszabályozása mellett, gyakoribb és hosszabb szellőztetéssel, levegő visszakeverés nélkül, a hűtési rendszerek fertőtlenítésével, rendkívüli szűrőcserékkel. Hozzátette, hogy a REHVA iránymutatása szerint a párásítás és a légkondicionálás gyakorlatilag nem befolyásolja a vírus terjedését. Megemlítette azt is, hogy ebben az időszakban a Legionella baktérium terjedésének megakadályozása az irodaépületekben továbbra is – a COVID-19 járványtól független – folyamatos üzemeltetői előírás és feladat, amelyet az irodaház üzemeltetők végeznek el minden évben.
    Takács Ernő arra is felhívta a figyelmet, hogy a járvány miatt nem csak az üzemeltetési feltételek változnak, de az irodahasználati igények is módosulhatnak. Példaként említette, hogy a megkövetelt nagyobb munkaállomás-távolságok miatt egyes szektorokban már most tapasztalható a bérelt irodai területek növekedése, amelyet ugyanakkor a home office térhódítása némileg kompenzálhat. Kiemelte: már most egyértelmű, hogy a megváltozott körülmények teljes mértékben átírják a normál üzemelési körülményeket, jelentős többletterhet hárítva az üzemeltetőkre.

Több mint 5 milliárd euró értékű magyarországi fejlesztést mutatnak be Cannes-ban az ingatlanszakmai kiállításon

Több mint 5 milliárd eurónyi magyarországi fejlesztést mutatnak be a Magyarország-Budapest-standon, Cannes-ban, a világ első számú ingatlanszakmai kiállításán a MIPIM-en, ahol az érdeklődők az állami és a magán beruházásokat is megismerhetik – jelentette be az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

Takács Ernő hozzátette: bíznak abban, hogy részben az elmúlt évek ingatlanpiaci teljesítménye, részben az általuk bemutatott projektek meggyőzik a befektetőket, hogy Magyarország és Budapest jó úton jár, a magyar gazdaság és azon belül a költségvetés helyzete stabil és kiszámítható, vagyis, hogy Magyarországgal és Budapesttel hosszú távon is lehet számolni befektetési helyszínként.         Az egyesület elnöke közölte, a Magyarország-Budapest stand szervezésében az IFK mellett a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a Liget Budapest Projekt is részt vett.

    Takács Ernő kiemelte, a március 10-13. között zajló szakkiállítás és vásár jelentőségét mutatja, hogy Cannes-ban 7000 nemzetközi befektető számára mutathatják be azokat a kulturális, oktatási projekteket, amelyek Magyarországon történnek. A kultúra területén kiemelkedik a Liget Budapest projekt és a Múzeumi Negyed, az oktatásnál a MOME és a Ludovika Kampusza, valamint példaként említette még a Budapest Déli Városkapu Fejlesztési Programot. Ezeket az állami nagyberuházásokat a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) prezentálja majd a látogatóknak.     A Magyarország-Budapest Standon mindezek mellett az érdeklődők a magyar piac legjelentősebb ingatlanfejlesztőinek – az Atenor, a Futureal-csoport, a TriGranit és a WING – a legfrissebb, folyamatban lévő fejlesztéseit is megismerhetik, amelyek nagy része irodaház, illetve szálloda- és lakóingatlan fejlesztés. A szakkiállításon a főváros mellett a vidéki nagyvárosok, így például Debrecen, Szeged és Miskolc is bemutathatják beruházási projektjeiket.     Takács Ernő elmondta, tavaly 1,72 milliárd euró befektetési tőke érkezett a magyarországi ingatlanpiacra, a magyar gazdaság stabilitása, kiszámíthatósága miatt az egyesület bízik benne, hogy idén az ingatlanpiacon a befektetési tranzakciós forgalom eléri a 2 milliárd eurót.       Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt fejlesztéséért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója elmondta, a Liget projekt egy olyan volumenű kulturális beruházás, amely az egész nyugati világban páratlan, ezért fontos eredmény, hogy idén már 4. alkalommal vehetnek részt Cannes-ban a világ legnagyobb ingatlanfejlesztési vásárán és szakkiállításán. Az eseményen több ezer kiállító vesz részt, a látogatók száma pedig több tízezerre tehető.     Közölte, hogy míg a korábbi években még csak tervekkel, kiviteli tervekkel, makettekkel, addig idén már az elkészült épületekkel tudják megismertetni a kiállítás résztvevőit.     Gyorgyevics Benedek a Liget projekthez kötődő fejlesztések közül kiemelte a Szépművészeti Múzeum történetének legnagyobb és legátfogóbb felújítását, a múzeum újranyitása óta a látogatók száma megközelítette az egymilliót. A korábbi nevén Olof Palme ház pedig Millennium Háza néven született újjá, az elmúlt három hónapban a látogatók száma már csaknem elérte a 40 ezret.     Beszámolt arról is, hogy a fejlesztések idén is folytatódnak: szeptemberben megnyitnak egy 800 autó befogadására alkalmas mélygarázst, amely a Liget autós megközelítését teszi lehetővé, 2021 végén pedig átadják a Magyar Zene Házát, valamint a többszörös díjnyertes Néprajzi Múzeumot.

Forrás: MTI

Erős kereslet és szűk kínálat jellemzi a kereskedelmi ingatlanok bérleti- és befektetési piacát

Az erős bérleti kereslet miatt újabb történelmi minimumra süllyedt a kihasználatlansági ráta a Budapest iroda- és ipari-logisztikai piacán  az év első felében. A befektetési piac első féléves forgalma emelkedett, de a piac aktivitását a jó minőségű ingatlanok hiánya továbbra is korlátozza – összegezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hétfőn közzétett kereskedelmiingatlan-piaci jelentésében.

Június végén a budapesti modern irodák átlagos kihasználatlansági rátája 6,3 százalékra csökkent az erős bérleti kereslet mellett az új átadások alacsony volumene miatt is. A következő 2-3 évben jelentős, a fennálló irodaállomány 16 százalékát kitevő növekedés várható, amelynek hatására az irodapiac kihasználatlansági rátájának enyhe emelkedése, de továbbra is egészséges szintje prognosztizálható – áll az MNB honlapján megjelent kiadványban.

    Budapesten és az agglomerációban található ipari-logisztikai ingatlanok szabad területének aránya szintén a valaha mért legalacsonyabb szinten, 2,1 százalékon állt június végén. A második fél évre várt átadások 42 százalékára volt előbérlet, ami az elmúlt évekhez képest nagyobb mozgásteret kínálhat az átköltöző és újonnan piacra lépő bérlőknek.

    A kiskereskedelmi ingatlanok terén az idén új átadásokat terveznek a fejlesztők, főleg vidéki helyszíneken, Budapest egyetlen épülő új plázája pedig 2020-ra készülhet el. Az új kínálat hiánya és a növekvő kereslet a bérleti díjak folyamatos emelkedésével járt az elmúlt években, de ez a jelek szerint a bevásárlóutcákban már megáll. A fővárosi elsődleges bevásárlóközpontok teljes telítettséggel üzemelnek.

    Budapest szállodáinak átlagos szobafoglaltsági adatát az első félévi eredmények alapján csak a prágai szállodák múlták felül a régiós fővárosok között. Az első fél évben a budapesti szállodapiacon az új átadások meghaladták a teljes tavalyi év átadásait. A tervek szerint a következő két évben több mint 5000 új szállodai szoba fog elkészülni a fővárosban.

    Június végéig a kereskedelmi ingatlanok piacának befektetési forgalma 600 millió euró volt, amelyen belül mintegy 60 százalék továbbra is az irodaház-tranzakciókhoz köthető. A tranzakciók összege alapján az első fél év befektetéseinek 63 százaléka magyar szereplőkhöz kapcsolódott.

    Magyarországhoz hasonlóan a többi közép-kelet-európai ország kereskedelmiingatlan-piacát is élénk fejlesztési aktivitás, erős bérleti kereslet és többségében csökkenő kihasználatlanság jellemzi. A prime irodapiaci hozamok tekintetében Prágához és Varsóhoz képest Budapest 75-125 bázispont prémiumot kínált június végén.

    A hitelintézetek kereskedelmiingatlan-hitelállománya kissé emelkedett az első fél évben, az új folyósítások azonban elmaradtak az előző év azonos időszakában tapasztalt aktivitástól. A hitelállomány valamivel több mint 80 százaléka deviza alapú, de ez érdemben elmarad a 2008-as értéktől. Az ezzel összefüggő rendszerkockázatok kialakulásának megelőzése érdekében az MNB módosította a rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazásának feltételeit. A válsághoz képest a kereskedelmiingatlan-hitelek piacán csökkent a koncentráció és a bankok szavatolótőke arányában mért kitettsége is alacsonyabb.

    A hitelezési felmérésre adott válaszok alapján egyre több bank tart egy esetleges ingatlanár-buborék kialakulásától, ami kihat a hitelfeltételek szigorítására. Ennek eredményeként a bankok a hitelfeltételek korábbi években megfigyelt fokozatos enyhítését követően már szigorítást jeleztek, míg a hitelkeresletben visszafogottabb élénkülést tapasztalnak – közölte az MNB.

Forrás: MTI